Görög istenek - A, Á

2009.03.16. 11:27

A görög istenek gyűjteményét készítem abc rendben. Ez az első poszt, a és á kezdőbetűs nevek a tovább gomb után és képek.

Aidósz: A szemérmetes becsületérzést megszemélyesítő istennő, akit Zeusz azért küldött Hermész által a földre, hogy rendet teremtsen az emberek világában.

Aisza: Az emberi sors, az ember maga formálta sors istennője, akivel szemben az ember csupán önkényesen, büszkeségből, vagy szenvedélyből cselekszik, nem szükségképpen.

Aithér: A ragyogó örök világosság és a lég istene, Erebosz és Nüx fia, Hémera bátyja.

Akisz: Szümaithisz nimfa és Pán fia. Beleszeretett Galateiába, a Néreiszbe, aki viszonozta az ifjú szerelmét. Ez féltékeny haragra gerjesztette Galateia másik csodálóját a vad, rossz külsejű Polüphémosz küklópszot, aki mikor egyszer megpillantotta a párt amint a tengerparton beszélgettek, megtámadta őket és egy sziklát dobott rájuk. Galateiát elkerülte a csapás, de Akiszt leterítette. Az ifjú szikla alól kiszivárgó vére tiszta vizű patakká változott, ő maga pedig a patakban élt tovább, mint annak istene.

Alasztór: A bosszúállás alvilági istene, a bosszú átka aki az apák bűneit az utódaikban is büntette. Valamely gaztett révén tanyát vert egy családban és nemzedékről nemzedékre iszonyatos gaztettek elkövetésére késztetett, egyre szörnyűbb bűnöket idézve elő

Algosz: Erisz önmagától szült fia, Áté, Ponosz, Pszeudosz, Neiké stb. testvére, a fájdalom és a szenvedés istene. Ő is - akárcsak testvérei - az Alvilág bejáratánál élt, gyakran látogatott fel innen a napvilágra és anyja is gyakran vette igénybe segítségét.

Amphillógia: Erisz apa nélkül szült leánya, Léthé, Androktaszia, Algosz, Hüszminé stb. testvére, a kétség és a kétértelműség istennője. Anyját szívesen kísérte el a véres ütközetekbe, így Arészt is támogatva. Egyébiránt testvéreivel élt az Alvilág bejáratánál.

Ananké: Nüx leánya, a leküzdhetetlen, szükségszerű végzet istennője. Ő forgatja-térdei közt tartva a világ tengelyét. Az ő fonalát fonják húgai, a Moirák és az ő érctábláit olvassák, hogy megállapítsák a kiszabott végzetet és elmetsszék a végzet fonalát.

Androktaszia: Erisz leánya, apja nem volt. Léthé, Limosz, Hüszminé, Horkosz, stb. testvére, az emberölés istennője. Élvezte a csaták véres forgatagát, az emberek pusztulását, ezért szívesen alkotta anyja és Arész kíséretét is. Otthona több testvéréhez hasonlóan az Alvilág bejáratánál volt.

Anterósz: Aphrodité és Arész fia, Erósz öccse, a viszontszerelem istene.

Apaté: Nüx leánya, apja nem volt, a csalás és az ámítás istennője. Hatalmával szemben mindenki, még az istenek is tehetetlenek voltak.

Aphrodité: Zeusz és Dióné leánya, a szépség és a szerelem istennője, a tizenkét főisten egyike. Aphrodité ébreszti fel a szerelmi vágyat, hatalmának senki sem tud ellent állni, csak három istennőt nem tud szerelembe igázni: Athénét, Artemiszt és Hesztiát. Kíséretét sok istennő és isten képezi, ezek: a Khariszok, a Hórák, Peithó, Pothosz, Erósz, Anterósz, Himeirosz, Hümenaiosz, Hédóné, Paphié, Gamosz, Aphroszűné. Szekerét, amely aranyból van verebek és galambok húzzák, amelyek egyben szent madarai is, szent növényei a rózsa, az alma, és a mirtusz.

Apollón: Zeusz és Létó fia, Artemisz ikertestvére, a fény, a költészet, a zene, a jóslás, az igazságosság és az íj istene, a tizenkét főisten egyike. Pártfogolja a költőket, a dalnokokat, ő a Múzsák karvezetője (Muszagetész) is. Mint gyógyító isten a bűnök eltörlése is az ő hatáskörébe tartozik. Szent állatai: a hattyú, a farkas, az egér, a delfin, és a gyík, szent növénye a babér.

Árá: Valószínűleg Nüx fia, a bosszú és az átok istene, szerepe hasonló Alasztór, valamint az Erinnüszek feladatköréhez.

Arész: Zeusz és Héra fia, a dühödt csaták és az öldöklés istene, a tizenkét főisten egyike. A háborút magáért az öldöklésért, a vérért, a mészárlásért kedvelte. Nem törődött a csaták kimenetelével, hol az egyik, hol a másik félnek kedvezett. A szenvedély sokszor elhomályosította az elméjét, és nem egyszer megszégyenítve távozott a csatatérről. Ereje ellenére nem volt legyőzhetetlen, Athéné pl. mindig győztesen került ki a vele folytatott küzdelemből.

Areté: Az erény istennője, ő volt az, aki Héraklésznek segített a döntésben, hogy melyik utat válassza; a könnyű, de dicstelen, vagy a fáradtságos, de dicső életet. Ebben vetélytársa is akadt, Hédóné személyében, de Héraklészt sikerült meggyőznie. Areté egyébként Zeusz közelében, az Olümposzon élt.

Arisztaiosz: Apollón és Küréné nimfa fia, az állattenyésztés és a méhészet istene. Ő volt az aki ezeket a hasznos mesterségeket megtanította az emberiségnek. Arisztaiosz Themisztől nyert halhatatlanságot, majd a bölcs Kheirónnál nevelkedett. Férfivá serdülvén apja lett több tragikus sorsú hősnek, az emberiség jótevőjeként tisztelték.

Artemisz: Zeusz és Létó leánya, Apollón ikernővére, a vadászat, az erdők, a hegyek, ligetek istennője, a vadak úrnője, a tizenkét főisten egyike. Szűz istennő, Aphroditének nincs hatalma rajta. Artemisz ideje javarészét vadászattal töltötte, amely állandó gyönyörűsége volt. Sáfránysárga vadászruhában, ezüst íjjal és nyilakkal felfegyverkezve járta az erdőket és hódolt férfias kedvtelésének. Íját és nyilait a Küklópszok kovácsolták számára, fürge vadászkutyáit pedig Pántól kapta ajándékba. Nem csak biztos kezű vadász, hanem a vadak pártfogója is volt. A vadak kölykeit védelmezte és gyengéden gondozta őket. Szigorúan szűzi életet folytatott és kegyetlenül megbüntette azokat, akik megsértették, szerelmükkel üldözték, vagy megpillantották meztelenül. Szent állata a szarvas, növénye a ciprus volt.

Aszklépiosz: Apollón és Korónisz fia, a gyógyítás és az orvostudomány istene. A gyógyítás tudományát a Pélion hegyen élő Kheirón kentaurtól sajátította el, és ezt oly tökélyre fejlesztette, hogy nemcsak minden betegséget tudott gyógyítani, s minden sebet, hanem a holtakat is feltámasztotta. Ezt a képességét Athénének köszönhette, aki két üvegcsét ajándékozott neki, Medusza vérével telve. A Gorgó baloldalán futó erekben lévő vérrel holtakat lehetett feltámasztani, míg a jobb oldali erekből származó vérrel ölni lehetett, bár ez utóbbit Aszklépiosz soha nem használta. Képét Zeusz a csillagok közé emelte, kezében egy gyógyító kígyóval. Szent állata, a megújulás jelképe a kígyó.

Áté: Zeusz és Erisz leánya, az ámítás, a rosszindulat, a káröröm, és a rontás istennője.

Athéné: (teljes néven Pallasz Athéné) Zeusz és Métisz leánya, akit Zeusz tulajdon fejéből hozott a világra. A bölcsesség, a kézművesség, a győztes, igazságos háborúk, a város, a civilizált létforma istennője, a jog és a művészetek pártfogója, a tizenkét főisten egyike. Szent állata a kuvik és a kígyó, kedves fája az olajfa volt, amelyet ő teremtett

Auxeszisz: A növényeket és a kerteket oltalmazó istennő

Genzoman - Aphroidite and the Beasts (griff, minotaurusz, pegazus, küklopsz, főnix)

Gillsart - Goddess of Love Aphrodite

Erin C. Perry - Aphrodite

El Grimlock - Ares

Howard David Johnson - Artemis

Joanna Barnum - Artemis

Joe Bergeron - Artemis

Artemis

A bejegyzés trackback címe:

https://fantasyart.blog.hu/api/trackback/id/tr79997854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása