A három Norna
2009.02.16. 16:32
A germán mitológia Nornái (ó-izlandi Nornir) az alvilágot, a földet és az istenek honát összekötő világkőris, az Yggdraszil gyökerei közül feltörő, életadó Urd forrás mellett tanyáznak, ami arra utal, hogy eredetük egy a világ eredetével, és hogy ők biztosítják az élet folyamatosságát.
A skandináv mitológiai történetek tárházából, a Verses Eddából a Nornák nevét is megtudhatjuk: "Tudok egy kőrisfáról, a neve Yggdraszil... örökzölden virul Urd forrása mellett. Ott élnek e nők, titkok ismerői... Az első neve Urd ("sors"), a másodiké Verdandi ("keletkezés", "születés"), a harmadiké Skuld ("kötelesség"). Rúnákat rónak, törvényt szabnak, életet adnak, halált osztanak; minden emberfiának sorsot mondanak." (A völva jövendölései 19., 20.)
A germán hagyomány szerint a Nornák az ember sorsát a mágikus erejű rúnák segítségével határozzák meg születése pillanatában, majd eljövendő életének eseményeit egy táblára vésik. A Verses Edda egyik történetében, a Hundingölő Helgiről szóló első énekben viszont azt olvashatjuk, hogy a Nornák, hasonlóan a Moirákhoz és a Párkákhoz, megfonják a hős sorsának fonalát: "Midőn éj szállott a tanyára, megjöttek a Nornák, nemes vezéri sors szorgos kiosztói... Fürgén fonták fonalát, sebesen szőtték szövetét a sorsnak..."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.