A moirák a végzet irányítói, az emberi élet fonalát szövő, gombolyító illetve elvágó három istennő a görög mitológiában.

A mondaköltészet eltérően hol Zeusz, hol Nüx (az éjszaka) lányainak mondja őket. Ez utóbbi felfogás egyenes az istenek fölé rendeli a sors urait. Nevük a hagyomány szerint a következő: Klóthó (Fonó), Lakheszisz (Sorsjuttató), Atroposz (Kérlelhetetlen). E nevekből csak a modern képzelet alkotta meg a képet, hogy Klóthó fonja, Lakheszisz eregeti és Atroposz elvágja az élet fonalát; az antik ábrázolásokban csak az első fon, a másik kettő sorstáblát vagy mérleget tart a kezében.

A Moirák fehér ruhája a Hold színére emlékeztet, mint ahogyan a Holdra utal a kezükben tartott fonál is, amely lenből, vagyis a holdistennő szent növényéből készült. De ami ennél is egyértelműbbé teszi a Moirák és a holdistennő hármasság azonosságát, az maga a Moira elnevezés. A moira ugyanis részt, szakaszt, fázist jelent, ebből pedig az következik, hogy az első Moira, Klóthó megegyezik a növekvő holddal és a szűz istennővel, a második Moira, Lakheszisz a teliholddal és az anyaistennővel, a harmadik Moira, Atroposz pedig a fogyó holddal és a banyaistennővel.

A moirák római megfelelői a párkák.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.